Tárnoki Szlovák Önkormányzat

Cookies help us deliver our services. By using our services, you agree to our use of cookies. Learn more

Zenészek

 

A tárnoki fúvószenekar vezetői

 
 
Ábel András
(1878–1941)
 
1878. április 30-án, Tárnokon született Ábel Pál és Szabó Mária első gyermekeként. Hatvanharmadik életévében, 1941. március 7-én hunyt el.
Azzal kapcsolatban nincs adatunk, hogy honnan szerezte zenei tudását, de tény, hogy már húsz éves korában a tárnoki vonószenekar tagja volt. Prímásként, azaz elsőhegedűsként annak vezetője is lett. Később az első fúvószenekarnál is vezető tisztséget töltött be. Számos hangszeren játszott, többek közt hegedűn, szárnykürtön, eufóniumon, nagydobon. Valószínűsíthető, hogy fián, Ábel Józsefen, és a későbbi zenekarvezető, Mészáros Jánoson kívül több fiatalt is ő tanított meg zenélni. Ezt mutatják saját kiadási-bevételi jegyzékei, amelyekben több esetben tanításért kapott összeg szerepel. Bár idősebb korára egészségügyi okokból kifolyólag nem tudott fúvós hangszereken játszani, élete végéig szeretett hegedülni.
Mészáros József
(1904–1945)
 
1904. április 3-án született Tárnokon Mészáros István és Kiss Teréz gyermekeként. Nagybátyjai voltak az első fúvószenekarból Kiss József és Mészáros Tamás. Azon tárnokiak közé tartozik, akik 1945. január 8-án reggel igazolás reményében mentek Érdre, de onnan soha többé nem tértek haza. Kényszermunkára hurcolták, a szélsőséges megpróbáltatások miatt 1945. június 16-án, Temesváron hunyt el. Beceneve a Szmrkan volt. Ez tótul taknyost jelent, és azért kapta, mert a zenekar megalapításakor nagyon fiatalon lett annak vezetője, nem egyszer nála idősebbeknek kellett dirigálnia. Egyszer valaki beszólt neki, hogy „ugyan, mit akarsz, Te szmrkan?”. Ekkor ragadt rá ez a név.
Az első biztos adatunk 1923-ból van róla, ekkor játszott egy lakodalmon. Lehetséges viszont, hogy egy 1922-es jegyzékben is már szerepel, de egyértelműen nem lehet megállapítani, hogy melyik Mészáros Józsefre gondolnak benne. Amennyiben ő szerepel a jegyzékben, akkor (L.) Mészáros József mellett ő a másik olyan alapító, aki már a korábbi években is fellépett az idősebb generáció tagjaival. Feltehetően emiatt is lett a zenekar első választott vezetője, a többieknél nagyobb zenei ismeretekkel rendelkezhetett. Fő hangszere a klarinét volt, de szinte valamennyi fúvóshangszeren tudott játszani.
Mészáros János 
(1906–1964)
 
1906. május 1-jén született Tárnokon, szülei Mészáros Ferenc és Kovács Róza voltak. 1964. november 4-én hunyt el a törökbálinti szanatóriumban. Beceneve a Csobány volt, ami édesapja után ragadt rá.
Fiatalon, 18-19 évesen Ábel Andrástól tanult meg szárnykürtön játszani. Mészáros Józsefet követően, feltehetően az 1930-as évek elejétől volt a zenekar karmestere 1964-ben bekövetkezett haláláig. Számos keringőt és polkát szerzett, de ő zenésítette meg a Czeilinger József által írt Csendes kis falucska, Tárnok című verset is.
Ifj. Lugosi (Lulity) Mihály
(1917–2001)
 
1917. december 28-án született Tárnokon id. Lugosi (Lulity) Mihály és Závodi Krisztina gyermekeként. 2001. június 1-jén hunyt el.
Húsz évesen került a zenekarhoz, hangszere a tenorkürt volt, de édesapjától hegedülni is megtanult. Saját elmondása szerint sokat köszönhetett nagybátyjának, Lugosi (Lulity) Józsefnek, valamint a nagyzenekar egy további tagjának, Kesztyűs (Kapunics) Istvánnak. A tárnoki fúvószenekar mellett tagja volt a Ganz gyár zenekarának is. A tárnoki zenekar vezetését Mészáros János halála után, 1964-ben vette át. Ekkor viszont a nagyobb fellépésekre már vendégzenészeket kellett hívni. Azon hat zenész közé tartozik, akik az 1970-es években a tangóharmonikával kiegészülő kiszenekar tagjai voltak. Betegsége miatt 1978-ban abbahagyta a muzsikálást, ezt követően a zenei élet szervezésében Lepnyák János és Lizicska Pál játszott jelentős szerepet.

Lepnyák János
(1933–2016)

Tárnokon született 1933. június 27-én, Lepnyák János és Patatics Mária gyermekeként.
Eredetileg tangóharmonikán szeretett volna tanulni, de az anyagiak ezt nem tették lehetővé. Helyette jelentkezett a nagyzenekarnál, Mészáros Jánosnál. Tenorkürtöt választott volna, ekkor azonban a zenekarban szárnykürtösből volt hiány, így ezen kellett tanulnia. Petró Tamás, becenevén Udmester Tomi bácsi magas hangolású szárnykürtjét kapta meg, ami még az első világháború előtt készült Stowasser gyártmány volt. Mészáros János 1952-ben kezdte tanítani, s miután húsz számot megtanult, már magával vitte a fellépésekre. Ettől kezdve a zenekar állandó tagja volt. Az 1970-es, 1980-as években is tovább játszott a kisbandában, majd tagja lett a tárnok-budafoki zenekarnak. A nagyzenekar mellett többször zenélt Szegedi (Jellák) András bandájában is.
Egészen a 2010-es évek elejéig zenélt. Akkor betegsége már megakadályozta abban, hogy a többórás bálokat végigfújja, néhány számra azonban mindig beállt, trombitáját sosem tudta végleg letenni. Ekkor azonban a zenélés mellett már a Szlovák Önkormányzat elnökeként fő szervezője is volt az őszi szlovák bálnak, és idejét, energiáját nem kímélve küzdött azért, hogy községünk szlovák hagyományait megőrizze az utókor számára. Nagy szerepe volt abban, hogy még ma is vannak  fúvós bálok, ahol azok a számok hangzanak el, amelyeket sok évtizeddel ezelőtt is játszottak.
Alapításától kezdve tagja volt a Hajtóka Hagyományőrző Egyesület énekkarának, de folyamatos segítséget nyújtott a Szlovák klub munkájához is, ahova rendszeresen eljárt, hogy tudásával, emlékeivel segítse gyűjtőmunkánkat.
2016. augusztus 20-án a Tárnoki Művelődési Ház és Könyvtárban sok éves önzetlen munkájáért a Tárnok Díszpolgára címet vehette át. Néhány nappal később, augusztus 30-án hunyt el.

 

Az úttörőzenekar vezetője

 

Szlanicska Károly
(1905–1971)
A tárnoki úttörőzenekar életre hívása Szlanicska Károly nevéhez fűződik. Zenei tudása és a birtokában lévő fúvós és egyéb hangszerek mennyisége tette lehetővé, hogy az 1955-ben önállósodott tárnokligeti iskolában – saját kezdeményezésére – gyerekekből álló úttörőzenekart alapítson.