Tárnoki Szlovák Önkormányzat

Cookies help us deliver our services. By using our services, you agree to our use of cookies. Learn more

1938. augusztus 31-én kelt az az ajándékozási szerződés, amelyben üszögi Nagy Sándor földbirtokos egy 200 négyszögöles telket adományozott a tárnoki egyházközségnek. Ezt a területet a Tárnokligeten építendő kápolna céljára adta át. Az első években nem lakott helyben lelkész, a kápolna a tárnoki egyházközséghez tartozott. Önálló lelkészséggé 1947 őszén nyilvánították, az első úrnapi körmenetet pedig 1949-ben tartották meg. Erről az eseményről fennmaradt egy 1949. június 20-án írott beszámoló.
Forrás: Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár 4568A.

 

A tárnokligeti kápolna


Tárnok-Ligetváros első Úrnapja

 

A megható ünnepélyességgel megtartott feltámadási körmenetet, úgy terjedelmében, mint pompájában, felülmúlta az első Úrnapi körmenetünk, amely látogatottságával az egész környék figyelmét magára vonta.
Az 1600-as lélekszámú kis egyházközségünkből mindenki részt vett a körmeneten. Sokan jöttek Tárnok községből és Érdről is, ezzel a közel 2000 hívő, ebből 800 férfi, komoly hitvallása magasra emelte a különös gondossággal megrendezett körmenetet.
Szinte érthetetlen a nagyszámú hívősereg megjelenése, mikor semmiféle propaganda sem előzte azt meg. A hívek önként vállalkoztak sátorkészítésre, utcarendezésre és a meglepő szép virágszőnyeg elkészítésére, mely a körmenet útvonalát borította be. Minden ablak tele volt virággal és sok égő gyertyával; amerre a zárt sorokban haladó menet elhaladt, minden csinos és tiszta volt.
A megilletődött hívők Szlanicska Károly 31 tagú fúvószenekara mellett egyöntetűen énekelték a szebbnél-szebb énekeket.
A felállított négy sátor készítője mindent beleadott, hogy az ünnep pompáját emelje. Mindenik sátor a közönség egy-egy rétegét jellemezte; volt benne egész egyszerű paraszti ízlésű, második már az iparos osztály ihletét tolmácsolta, harmadik, mely egyszerűségével és finomságával azt árulta, hogy készítője finom ízlésű, értelmiségű osztályhoz tartozik; végül a negyedik sátor berendezése gazdag művészi […], ügyes elhelyezése egy barokk oltár kicsinyített alakját mutatta, aminél meg lehetett állapítani, hogy tulajdonosa mély hívő katolikus.
A minden elismerést megérdemlő sátortulajdonosok a következők voltak: elsőnél: Mülhauser István és Pifkó Ferenc; másodiknál: Fehér Ferenc gyári munkás… Segítségére volt: ifj Nogula Istvánné és a szociális szakosztály buzgó és fáradhatatlan vezetője: Visy Ilona nyugalmazott postamester is. […] Harmadikat Mészáros Viktor pénzügyőr felesége állította. A minden íziben csinos sátort mindenki megcsodálta. Pesti látogatók könnyezték, annyira meghatóan kedves volt, s különösen emelte feltűnő szépségét a hozzávezető hosszú és művészileg elkészített virágszőnyeg, melyhez hasonlót csak Budafokon, illetve Budaörsön lehetett valamikor látni. Végül a negyedik sátort: Stolba Jenő ipari munkás és családja állította össze. Nagyon jól érvényesült a sátorba vezetett villanyvilágítással a művészi berendezés, mivel ekkor már sötét volt.
A körmenetet a 20 órakor végződő asszisztenciás szentmise előzte meg, melyet Tóth István érdi hitoktató celebrált Eszéki Imre és Lengyel Sándor kispapok segédletével. A ministránsi teendőket az érdi 17 ministráns látta el… Ugyancsak ők kísérték az Oltáriszentséget fáklya-gyertyával, előttük pedig 8-10 éves fehérruhás leánykák nagy csoportja virágot hintett…
Amikor 22 óra 30 perckor véget ért a felejthetetlen körmenet, mindenki hálás szívvel fordult szeretett lelkészünk felé, aki oly ügyesen, találékonysággal és nagy szervező képességgel megrendezett lélekemelő ünnepséget adományozott híveinek.
Nagy gondot okozott az anyagiak fedezete is, mivel az önkéntes megajánlásokon kívül más jövedelme egyházközségünknek nincs, s minden szükséges kelléket most kellett beszerezni. A feltámadási körmenethez és a húsvéti szertartásokhoz szükséges kellékekre 1200 forintot költött el, aminek egy részét a hívek egymás között gyűjtötték össze. Hála Istennek a szegény munkásokból álló egyházközségi tagok sokszor erejükön felül is adakoznak, s örülnek, ha kis kápolnájuk szépül. […]

 

Oltár az egyik tárnokligeti úrnapi körmeneten